WordPress és a vállalkozás, és egy kis KATA

A válllkozó midig kissé a föld felett jár...Úgy gondolom, hogy aki a WordPress Magyarország Közösség oldalain többször megfordult, az tudja – legalábbis láthatta – , hogy üzemeltetek egy kis WordPress-alapú miniportált, a konyvelozona.HU oldalt, ahol könyvelési, adózási, társadalombiztosítási, számviteli tanácsokat adunk, a jogi nyelvezetről magyar érthető nyelvre fordítunk/értelmezünk magyar gazdasági szabályokat.

Az is igaz, hogy a WordPress Magyarország felületein Farkas Győző (alias FYGureout) néven lehet velem találkozni, de az itteni rendhagyó témaválasztásom miatt úgy gondoltam, hogy a jelenlegi foglalkozásom szerinti felhasználónévvel regisztrálok, és mondom el azt, amit ebben a témában feltétlenül szeretnék megosztani a WordPress Magyarország Közösségének tagjaival, hiszen oly’ sok mindent kaptam ettől a Közösségtől a WordPress-szel kapcsolatban, hogy éppen ideje visszaadnom egy kicsit az én területemről, az adózásról, a könyvelésről, a számvitelről, a társadalombiztosításról, egyáltalán: a vállalkozásról.

Sokan megkerestek már privát üzenetben, Skype-on, Messengeren, emailben ügyes-bajos vállalkozási gondjaikkal, kérdéseikkel, így nagyjából tudom, hogy ezt a Közösséget mennyiben érintik a vállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályok, hol vannak a kapcsolódási pontok, mik lehetnek a neuralgikus pontok, így ezt az írásomat kissé ebből az aspektusból kell nézni. Kiegészítő (azaz, fő) információkat továbbra is a konyvelozona.HU oldalakon javallott megolvasni, a cikk végén adok pár linket, amelyek szorosan kapcsolódnak a mi témánkhoz.

Nos, akkor nézzük meg, hogyan kapcsolódik egy WordPress-alapú oldal elkészítése a vállalkozáshoz, és mi is az a KATA?

Mi az a vállalkozás?

… a vállalkozás egy új értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a pénzügyi, pszichikai, társadalmi, szociális kockázatot, annak érdekében, hogy a folyamat során elnyerje az  anyagi és a személyes elégedettséget nyújtó elismerést.

[Robert Hisrich, Michael Peters]

Természetesen, az ilyen fenkölt megfogalmazáson túl van törvényi megfogalmazás is, amelyet nem idéznék, csak a lényegét foglalom össze:

A vállalkozási tevékenység az a

  • rendszeres (folyamatos)
  • gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet
  • saját nevében és
  • saját kockázatára
  • üzletszerűen
  • gazdasági haszonszerzés

céljából végez.

Kétségtelen, hogy egy bankrablás megszervezése és végrehajtása a haszonszerzésre irányul, van kockázata, de már ritkábban szokott folyamatos (napi szintű) tevékenységnek lenni, és ugyancsak ritkán adják nevüket hozzá a résztvevők. A szó hétköznapi értelmében bizonyos vállalkozás, de nem vállalkozási tevékenység. :)

Egy weboldalra Google AdSense hirdetések kihelyezése – naná, hogy – haszonszerzés céljából történik, folyamatosan, minden percben megjelentetünk reklámokat, de – többek között – ezt nem saját nevünkben, saját kockázatunkra tesszük, ez sem egy vállalkozási tevékenység, még akkor sem, ha ennek van adóvonzata is (amiről nagyon nem szeretünk számot adni a NAV felé…).

Ha arra vállalkozunk, hogy összeállítunk egy weboldalt, meg is csináljuk – ettől még nem vállalkozási tevékenység; akár kapunk érte pénzt, akár nem. Majd, ha ez az állandó tevékenységünk, ebből akarunk megélni, és ennek érdekében teszünk valami mást is, mint kódokat tologatunk, akkor vállalkozási tevékenységet végzünk.

Milyen vállalkozási formák vannak?

Alapvetően, ha jól belegondolunk a dologba, akkor vagy egyéni vállalkozásban, vagy társas vállalkozásban hajtjuk végre a vállalkozási tevékenységünket. Magyarul ez nagyjából annyit tesz, hogy az egyéni vállalkozó egy olyan magánszemély, aki vállalkozási tevékenységéhez szükséges valamennyi tőkét és kockázatot a saját maga javára szolgáltatja/biztosítja, ennél fogva felelőssége is korlátlan, azaz ingével-gatyájával felel a vállalkozás minden egyes cselekedetéért.

A társas vállalkozás – ahogyan a nevében is szerepel – olyan gazdasági formáció, amikor több magánszemély vagy vállalkozás (szervezet) áll össze a vállalkozási tevékenység végzéséhez. Van aki pénzt ad bele, van aki eszközt, van aki mindkettőt. Olyan is előfordul, hogy semmit sem, csak a lóvét szeretné lenyúlni, de ezt nem vállalkozásnak hívjuk, hanem államnak, adóellenőrnek, vagy végrehajtónak, vagy simán egy szemét trógernek… :)

A társas vállalkozások közül a legismertebbek a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság, ezért pár szóban csak róluk mondok valamiket:

A betéti társaság (Bt.) egy olyan társas vállalkozási forma, ahol legalább egy beltag és egy kültag alkotja a vállalkozást. A beltag(ok) felelőssége korlátlan és egyetemleges, ami annyit tesz, hogy ők tokkal-vonóval mindenükkel felelnek a társaság tevékenységéért – mégpedig azon verik le a balhét, akinek van valamije, és ő majd a többiektől behajtja azt, amit rajta végrehajtottak, ha tudja. A kültag csak arra köteles, hogy adjon egy kis pénzmagot, ezt befizesse, és várja a sikeres működés eredményét/hozadékát, az osztalékot.

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) egy olyan társas vállalkozási forma, ahol legalább egy tag alkotja a vállalkozást. A tag(ok) felelőssége korlátolt, mégpedig pontosan úgy, mint a betéti társaságnál a kültagok (egy csupa kültagból álló társaság).

Az egyéni és társas vállalkozások közös ismérve, hogy saját nevük alatt kötelességet és jogot szerezhetnek, magyarán szólva: vállalkozási tevékenységeket folytathatnak meghatározott szabályok szerint.

A témánk szempontjából nincs jelentősége, hogy milyen szabályozás-beli különbségek vannak az egyes vállalkozási formák között, de logikusan felfogható, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyet egy Kft. elvégezhet, és egyéni vállalkozás nem. Viszont, mindegyiknek jogában áll tevékenysége közé felvenni, és azt végezni, a honlapépítést WordPress alapokon. :)

A hidegrázáson kívül mit jelent az adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Az adó és járulék olyan sarc, zsákmányrész, amit az állam azért vesz el tőlünk, mert megengedi nekünk, hogy a saját játszóterünkön játszhassuk a saját játékunkat, de az őáltala meghatározott szabályok szerint. Vannak olyan adók, járulékok, amelyet akkor is kell fizetni, ha esik, ha fúj, de vannak olyanok is, amelyet a forgalmunk függvényében kell fizetnünk.

Nem is lenne ezzel semmi baj, hiszen az államnak olyan feladatai vannak, amelyek arra szolgálnak, hogy a nevünkben,a megbízásunkból tegyen meg olyan dolgokat, amely mindenki javát szolgálja (pl. egészségügyi ellátás, közoktatás, úthálózat építése és fenntartása stb.). Elméletileg ezek a beszedett pénzek ezeket a közcélokat szolgálják. Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához. A járulék az állam számára az állampolgár által, vagy az állampolgár javára történő fizetés (összeg), meghatározott szolgáltatások (ellátási csomagok) fedezetének megszerzése érdekében.

A vállalkozások számára nincs igazán különbség az adó és járulék tekintetében; a dolog lényege, hogy fizetni kell, akár a megszerzett jövedelem után, akár a forgalom után, de van úgy, hogy csak a puszta létezés tényéért, azért, mert vállalkozók vagyunk.

Ki, és milyen jogviszonyban végez munkát egy vállalkozásban?

Tapasztalataim szerint nem egyszerű megérteni, hogy egy vállalkozásban milyen jogviszonyban lehet munkát végezni/vagy csak lenni, és milyen fizetési következményei vannak.

Tehát, amit tisztázni kell először, hogy vagyunk egyszer mi, azaz a magánszemély, és van a vállalkozásunk, ami lehet – ahogyan már említettük – egyéni vagy társas vállalkozási forma.

A magánszemély az, aki az egyetemen tanul, a munkahelyén lebzsel, a kocsmában vedel, hajtja a csajokat/fiúkat, kirándul, gyermeket nemz, falra mászik, moziba jár, zongorázni tanul, hason fekszik, úgy dudál. :)

A vállalkozás is csinálhatja az előbbieket, de nem ez a fő tevékenysége, fő hivatása, hanem valamiféle (egy-, vagy többféle) gazdasági tevékenység. Érthetőbben: gazdasági tevékenységünk a WordPress alapokon működő weboldalak építése. Ahhoz, hogy egy zsíros üzletet megcsípjünk, mint vállalkozó elvihetjük az ügyfelünket egy kocsmába, és berugathatjuk a cég pénzén (és meghatározott feltételek mellett elszámolhatjuk ezt üzleti költségeink között), és ilyenkor nem magánszemélyként rúgunk be, hanem vállalkozóként. :)

Ha megkaptuk a megrendelést, megcsináltuk és ki is fizettek bennünket, akkor a kapott pénzből a vállalkozásunk az adók és járulékok megfizetése után nekünk is kiosztja a nekünk járandóságot, amelyet felmarkolva elmegyünk az előbbi kocsmába, immáron magánszemélyként rúghatunk be. :)

Tehát a lényeg: ha azt mondjuk, hogy “Megcsinálok egy honlapot, és elmegyek a lóvéból berúgni.”, akkor tudjuk élesen elválasztani a magánszemélyt és a vállalkozót. Gondoljunk mindig arra, hogy mindig van egy másik énünk a magánszemélyi mivoltunkon kívül, a vállalkozói énünk is.

Miért annyira fontos ez? Mert a vállalkozási tevékenység szempontjából dolgozhat a magánszemély is, de dolgozhat, közreműködhet a vállalkozó is. Hogyan?

Munkaviszonyban a magánszemélyt foglalkoztatjuk. Megmondjuk neki, hogy hányra jöjjön, mit csináljon, adunk neki eszközöket a munkavégzéskor, lojalitást, sok munkát várunk el tőle, muszáj neki szabadságot biztosítanunk, meg szociális ellátásokat, meg munkakörülményeket, és bárhogyan is állunk, minden hó 10-ig a megalkudott bérét ki kell fizetnünk számára.

Egyéni vállalkozó önmagával nem állhat munkaviszonyban, amennyiben egy Bt. több beltaggal rendelkezik, akkor a beltagok állhatnak a céggel (azaz, a Bt-vel) munkaviszonyban is, egy beltag nem lehet munkaviszonyban, viszont a kültaggal lehet munkaszerződést kötni, akkor is, ha egy van belőle.

Egyszemélyes Kft. egyetlen tagja nem lehet munkaviszonyban önmagával, de kettő vagy több tag esetén akár mindegyik tag állhat munkaviszonyban.

Vállalkozói/tagi jogviszony a vállalkozó jellemzője a munkavégzés során. A vállalkozó látástól-Mikulásig dolgozhat, nincs meghatározott munkaideje, nem kell jelenléti ívet vezetnie, dolgozik ott és azzal, ahol és amivel tud, nincs vasár-, vásár- és ünnepnap, akkor megy szabadságra, ha megteheti és munkája-pénze engedi, nem kell külön férfi és női zuhanyzó neki, elég lesz egy horpadt lavór is, nem jár neki bér, ha pénzre van szüksége akkor vesz ki a kasszából lóvét (meghatározott szabályok szerint), amikor van, és a vállalkozás veszélyeztetése nélkül kiveheti. Ezt a pénzt nem bérnek, nem fizetésnek, hanem vállalkozói kivétnek nevezik!

Az egyéni vállalkozó mindig vállalkozói jogviszonyban, a betéti társaság egy beltaggal rendelkező beltagja tagi jogviszonyban végzi a munkát a vállalkozásban. Amennyiben több beltag és a kültag is a betéti társaságban, illetve a korlátolt felelősségű társaságban a tagok munkát végeznek, és azt nem munkaviszonyban teszik, akkor az ő jogviszonyuk is tagi jogviszony.

Külön érdekesség, hogy nem csak azt értjük munkavégzés alatt, amikor készítünk egy honlapot, vagy dizájnoljuk azt, vagy programot írunk hozzá, hanem azt is, amikor képviseljük más hatóságok előtt a vállalkozást. Vagyis, nem csak a személyes közreműködés teremt jogviszonyt, hanem pl. az a puszta tény, hogy a törvény erejénél fogva nekünk kell aláírni és beküldeni (akár könyvelőnk útján) egy bevallást, vagy egy bejelentést, tenni egy jognyilatkozatot a cég nevében, stb. Talán egyszerűbb úgy fogalmazni az érthetőbbé tétel kedvéért, hogy a cégképviselettel járó jogosultságok is teremthetnek tagi viszonyban történő foglalkoztatást. A betéti társaság esetén ez a jog ( a korlátlan felelősség miatt) a beltag(ok)tól el sem vehető, a korlátolt felelősségű társaság esetén általában azon tagnál jön elő, ahol az ügyvezető egyben tag is.

Megbízási jogviszony során általában egy konkrét munkával, vagy munkafolyamattal bízunk meg valakit, aki úgy csinálja meg a munkát, ahogyan csak bírja, az általunk megadott szempontok, minőség és határidő figyelembevételével, egy előre meghatározott mértékű díjazásért. Semmi más kapcsolata, felelőssége nincs a vállalkozással – nem munkaviszonyos és nem tagi viszonyos (bár lehet az is, csak egészen más dologra kap megbízást).

Ki, és mennyi adót, járulékot fizet?

Röviden és tömören (azonkívül, hogy valaki mindig fizet) azt lehet mondani, hogy fizet a munkát vállaló magánszemély, és fizet a vállalkozó/vállalkozás adót és járulékot.

Egy minimum középfokú végzettséget, képzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló részére havonta bruttó 114ezer Ft ma a garantált bérminimuma (ha úgy tetszik, ennyi az ő részére elszámolandó minimálbér).  Ebből ő 74.670,- Ft-ot kap kézhez, ha semmilyen kedvezménnyel nem számolunk (vagyis őtőle 39.330,- Ft-ot kell levonnia a vállalkozásnak, és állam bácsinak becsengetni). A vállalkozásnak további 32.490,- Ft-ot kell befizetni ezért-azért-amazért az állam felé, vagyis egy 108ezer Ft-os bér után az állam bácsi kap 71.820,- Ft-ot, a dolgozó meg 74.670,- Ft-ot. A vállalkozás bérköltsége összesen 114.000,- Ft bruttó bér + 32.490,- Ft közteher, összesen 146.490,- Ft. (Éves szinten ezt lehet 13-mal szorozni, hisz egy hónap szabadság is jár, de a szabadság alatt gondoskodni kell arról, hogy valaki ellássa ezt a munkát – abban pedig reménykedjünk, hogy a dolgozó nem beteges, mert akkor még többet kell helyettesíteni, nem beszélve a betanítási költségekről, a szociális ellátásokról, stb.).

És mi a helyzet egy főfoglalkozású vállalkozónál? Ha kiveszi azt a 114ezer Ft-ot ő is fizetésnapon, amit a munkavállalójának elszámolt, akkor az ő nettója 69.8255,- Ft, és 37.193,- Ft összeget kell még maga után becsengetni. A saját maga költsége 151.193,- Ft. (Igaz, hogy ez több, mint egy munkavállaló esetén, de legalább elég éves szinten 12-vel szorozni… :( )

Említettük azt is, hogy nem kötelező a tagi kivétet kivenni, de – az állam szempontjából természetesen – ekkor is van fizetnivaló, a minimális vállalkozói járulékteher, ami egy főfoglalkozású tag esetén havi 60.563,- Ft.

Tehát, egy vállalkozó számára kitűzött központi cél: élj meg, ahogyan tudsz, de fizess be havonta 60.563,- Ft-ot az államkasszába! :(

A KATA adózási mód

Az eddigiekben azt taglaltuk, hogy kiváltottuk a vállalkozói igazolványt/megalakítottuk a társaságunkat, nincs egy árva peták bevételünk, nincs egy garas kiadásunk sem, és fizetnünk kell havonta 60.563,- Ft-ot az államnak, a puszta vállalkozói mivoltunkért.

Nem vettünk még számítógépet, programokat, nyomtatót, szakkönyveket, papírokat, tárhelyet, íróasztalt, nem béreltünk irodát, nem fizettünk bért, és máris termeltünk 60.563,- Ft veszteséget. :(

Az állam azonban nem csak ezeket a közterheket akarja tőlünk bevasalni, hanem abból is részesedni kíván, ha dolgozunk, ha ömlenek hozzánk a megrendelések (adná a Jó Isten, hogy így legyen…). A vállalkozástól is besöpri a lóvét, nagyjából abból a matematikai képletből vezérelve, hogy

[ (adóköteles bevétel – elismert költség)  +/- módosító tételek ]  x valamilyen adókulcs = fizetendő adó

Az adórendszer a módosító tételek változásával, az adókulcsok változásával, az elismert költségek változásával befolyásolja többnyire, hogy egyes adózói csoportokat milyen fizetendő adóteherrel nyomjon agyon.

Gyakorlatban ezt úgy valósítja meg, hogy különböző adózási módok közül lehet választani, mindegyik adózási módnál mások a szabályok, a feltételek. Alapesetben van a vállalkozói / társasági adózási mód, de létezik az átalányadózási mód, a egyszerűsített vállalkozói adózási mód (közismerten: eva), stb.

2013. január 1-től került bevezetésre az az adózási mód, aminek a megismeréséhez ez az egész nagy kerettörténet íródott, amit – szerintem – sok WordPress-szel foglalkozónak lehet ajánlani: a kisadózó vállalkozások tételes adója (köznyelven: KATA).

Ami a lényege:

– a kisadózónak bejelentett vállalkozó után, főállás esetén havi 50ezer Ft/kisadózó, kiegészítő tevékenység esetén (ha van máshol heti 36 órát elérő munkaviszony, vagy saját jogú nyugdíjas) 25ezer Ft/kisadózó összeg megfizetésével minden közteher meg van fizetve, és

– csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, és

– az árbevétel nem haladhatja meg a nettó 6millió Ft-ot/év (500ezer Ft/hó átlagot), és

– nincs más további adó (a helyi iparűzési adón kívül).

Ez az adózási mód pontosan azok számára rendkívül előnyös, akiknek nincs sok ráfordításuk (a szellemi tőkéjüket, a tudásukat kamatoztatják), mert nem kell útnyilvántartást hazudozni, számlákat gyűjteni. Ha belegondolunk, ez nagyjából a bevételünk 10%-át elvivő adózási mód, és ez még egy angliai vállalkozásnál is kedvezőbb.

További részletes tudnivalókat a KATA adózási módról a konyvelozona.HU oldalain lehet olvasni: könyvelőzóna.hu oldalain a KATA adózási mód részletei

Remélem, segítettünk! Ha még maradt kérdés – és miért ne maradt volna? – akkor akár itt, akár a könyvelőzóna oldalon lehet kérdezni bátran. Aki olyant kérdez, ami a cikkeinkben benne van, nem készül fel, nem olvassa el, az köteles kettő kisfröccsöt fizetni a szerzőnek! :) :)

“WordPress és a vállalkozás, és egy kis KATA” bejegyzéshez 9 hozzászólás

    1. Köszönöm szépen Szabi!

      És azt is köszönöm, hogy az elolvasáson kívül hozzá is szóltál. Mindig öröm, ha visszajelzik, hogy látják, olvassák a munkádat.

    1. Kedves Könyvelő tanfolyam Budapest!

      Még akkor is nagyon szépen köszönöm a megtisztelő hozzászólást, ha már lassan egy éve született, és nincs visszalink a hozzászólásokhoz.

      Amúgy, ismét átolvasva, úgy látom, hogy a forint összegeket leszámítva, minden teljesen aktuális. :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.